Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Baczoni Sándor

2000. december 12.

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2005. október 12.

Ötévi építkezés után október 9-én, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében ünnepelték Szovátán a református templom bővítését. Szükség volt erre az építkezésre, ahogy Székely András, a Küküllői Református Egyházmegye esperese fogalmazott: „Ez a gyülekezet évről évre növekedett. Mára egyházmegyénk legnagyobb gyülekezete lett.” Baczoni Sándor lelkipásztor elmondta, tízéves szovátai szolgálata alatt a templomon és a környékén (imaterem, vendégház, lelkészi lakás, udvar) mintegy négymilliárd lej beruházást végeztek. A testvérgyülekezetek bibliaajándékkal érkeztek, a szikszóiak a Vizsolyi Biblia alapján Komáromi Csipkés György által fordított, 1685-ben kiadott biblia, a Nagyvárad-Olaszi küldöttség pedig az 1661-ban kiadott Váradi Biblia hasonmás kiadásának egy-egy példányát hozták el. A magyarországi Hajdúhadháza valamint a hollandiai Ermelo anyagiakkal is segítette a szovátaiakat az építkezésben. /Molnos Ferenc: Templomszentelés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2015. szeptember 7.

Református ünnep volt Maroshévízen
Temploma fennállásának 120. évfordulóját ünnepelte múlt szombaton a maroshévízi református közösség. Az ünnepi istentiszteleten a maroshévízi születésű Baczoni Sándor tiszteletes prédikált, majd Barticel Kiss Krisztián helyi lelkész ismertette dióhéjban a jelenlevőkkel az 1895-ben épült templom történetét. Végezetül a református egyház zenekarának ünnepi előadása hangzott el.
A jelenlegi templomtelket a Bánffy család adományozta a református egyháznak. Erre Éltető Albert és felesége, Urmánczy Janka pénzadományából építették a ma is álló templomot, melyet 1897 augusztusában Szász Domokos püspök is megáldott.
Az évek során a templomot többször kellett teljesen újjáépíteni. 1916 augusztusában, az első román betöréskor feldúlták, még a harangot is magukkal vitték. 1944-ben az orosz repülők bombázása okozott komoly kárt az épületben, a templom súlyosan megsérült, tornya ledőlt, harangja a tűz martalékává vált.
Feljegyezték, hogy a tornya már nem lett az a régi szép torony, sőt a tetején levő kakast, amely mindig szélirányba fordult, sem sikerült megjavítani, így oda kellett hegeszteni. A templomot körülvevő egykori kert ma már nincs meg, a kommunizmus idején államosították, területén tömbházak épültek. A maroshévízi református közösséget sem hagyja érintetlenül a szórványmagyarságot sújtó fogyás, a 2011-es népszámlálási adatok szerint jelenleg 572 személy tartozik a református közösséghez.
Czirják Károly
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998